Adventi könyves csevej

Novemberi könyves csevej találkozónkon a családi kötelékek és a külvilág elvárásaihoz kapcsolódás volt fókuszban Anna Gavalda: Kis kiruccanás könyve és Az álmodozások kora című film kapcsán.
Gavaldának ugyan nem ez a legmeghatározóbb könyve mégis nagyon érdekes. Többüknek az volt a tapasztalata, hogy első olvasatra egy könnyű, gyorsan elolvasható könyv, és amikor az ember újra kézbe veszi és beleolvas rájön, hogy mennyi-mennyi fontos gondolat van elrejtve a könnyednek tűnő sorok között. Tény, hogy gyorsan lehet haladni vele, annyira mai gondolatok és nincs benne semmi bonyolult nyelvi játék. Gavalda a kötődésekről ír, ebben a könyvében 4 testvér egymáshoz és a családtagokhoz való viszonyáról. Hogy mennyire nehéz egy kívülállónak egy ennyire szoros és mély kötelékhez csatlakozni, miközben ők meg érzik ez a meghitt együttlét talán az utolsó ilyen pillanat az életükben, aztán mindenki folytatja az útját tovább.

Az álmodozások kora című filmben lenyűgöző színészi játék, gyönyörű felvételek, különleges hangulatok uralkodnak.  A főhős válaszút elé kerül: merjen - e vállalni egy a társadalmi elvárások szerint 'tiltott' kapcsolatot és vajon boldog lehet-e benne? Vajon a felesége tényleg ilyen elragadó vagy egy hatalmas nagy színjáték az egész? Hogyan élhet úgy, hogy az életet nem a házasságában érzi? - jót beszélgettünk erről mi is a találkozónkon.

Decemberben ahogy az tavaly is volt, egy kicsit ünnepélyesebb hangulatban tartjuk meg adventi találkozónkat. Várunk Mindenkit szeretettel, aki szívesen csatlakozna könyvekről, filmekről, kulturális élményekről beszélgető kis társaságunkhoz.

Legközelebbi alkalmunkra a választott könyv:

Bernhard Schlink: A felolvasó

és egy édesen szomorkás karácsonyi történet remek színészekkel:

Természetesen nem kötelező a filmet is megnézni, ez egy plusz ajánlat, hogy még több érdekességről beszélgethessünk. 

Az eseményről további részleteket itt lehet olvasni: https://www.facebook.com/konyvescsevej

Több kötetes kedvenceim- Anne Tyler- az én könyvespolcom

Vannak írók akikért rajongok, vannak akiket úgy érzem, hogy muszáj elolvasnom mert valamit olvastam, hallottam róla, vagy felkeltette a könyv a figyelmemet, vagy csak egyszerűen vonz magához. Vannak, akiket egyszer is bőven elég volt elolvasni, van akik könyvére viszont állandóan vágyakozva nézek, újra és újra olvasnám- de hát itt sorakoznak a még olvasatlan, rám váró kötetek. Vannak akikkel nagyon, de nagyon szeretnék beszélgetni.

Anne Tyler- kedvencek közé tartozik, bármikor újraolvasom, függetlenül attól, hogy hány kiolvasatlan kötet vár még rám, és nagyon szeretnék vele beszélgetni. 

Egyelőre három könyve van meg, bár ennél jóval többet írt. 

Legkedvesebb számomra az "Amikor még felnőttek voltunk,, c. könyve. Mindent szeretek benne: a karaktereket, a hangulatát, a helyszínt- hányszor elmerengtem rajta- jaj de odacsöppennék egy rendezvényre. Az írónő szívesen mesél a nemzedékeken belüli problémákról, vajon mennyire örökítjük át a saját problémáinkat, életünket, szokásainkat utódainkra. Ebben a könyvben különleges helyzet van, a főhős rögtön három lány mostohaanyjává válik. Még születik egy saját is, és ott van az egész család. És egyszer azt veszi észre- miközben mindenkit felnevelt, és barátja és támogatója is a többieknek vajon azt az életet éli, amire vágyott? - a válaszhoz érdemes elolvasni a könyvet. Ráadásként a könyvből készült film is remek (pedig ez nálam ritka, hogy így gondolom). Ugyan angolul láttam- de nagyon szeretem így is. Ezt a könyvet és a filmet is mély emberség,  szeretet, ragaszkodás járja át...

A Vacsora a honvágy étteremben - sokkal keményebb. Igazi, komoly generációs problémákkal szembesülünk. Az anya, akit az élet keménnyé tett, akinek a hangulatingadozásaitól a gyerekei rettegnek, vajon mennyire örökítik át saját drámáját az ő életükre? Örök kérdés. Lehet-e függetleníteni önmagunkat a családtól? Megúszhatjuk-e a sorskönyvi ismétlődéseket? Tudunk-e leszakadni a régi, berögződött reagálásoktól? De, mint Anne Tylerre jellemző: olyan kifinomult rezdülésekkel tud érzékeltetni. Bekúszik a tudatunkba, elgondolkoztat, magával ragad. 

Egy spulni kék cérna- na ez a meglepetés:))) A karácsonyi szünetre tartogatom, de már itt tekintget le rám a könyvespolcról. 

"Rebecca hirtelen ráébredt, hogy milyen csönd van körülöttük. Az a fajta párnázott, vastag, néma csönd volt ez, amely gyakran együtt jár a köddel, és ettől egyszerre csak elfogta a vágy a családi zsivaly után.,, (Amikor még felnőttek voltunk)