2018- olvasmányaim

Így év végén, mint oly sokan én is összesítek, átgondolok, lezárok, tervezek. Ebbe beletartozik az is, hogy az átélt könyves élményeimet is átgondolom.

A karácsony két új könyvet hozott, egy romantikusat: Josie Silver: Egy decemberi nap és egy régóta a vágyaim listáján szereplőt: Yuval Noah Harari: Sapiens c. művét. Ezek már a jövő év olvasmány terveihez csatlakoznak.

De lássuk csak, hogy is alakult ez az év. Nézzük először is a könyves csevej találkozóit. Örömmel mondhatom (írhatom), hogy idén is sikerült változatos olvasmányokkal, érdekes beszélgetéseket átélni.

Volt japán estünk, ahol Banana Yoshimoto novellái varázsoltak el minket. Alessandro Baricco: Mr. Gwyn könyve szintén különleges hangulatot adott. Bradbury: Fahrenheit 451. c. alapműve következett, majd ismét egy elvarázsolt világba csöppentünk Laura Esquivel: Szeress Mexikóban kisregényével. Ősszel egy találkozónk volt, ahol Amerikába és rögtön egy válás közepébe csöppentünk a Kramer kontra Kramer által.

Ugyan találkozóink helyszíne és gyakorisága változott, de én ugyanolyan lelkesen és nyitottan várom következő évben is azokat, akik szívesen beszélgetnek egy-egy könyv kapcsán érzésekről, benyomásokról. A mi kis könyves csevejeink tényleg kötetlenek: az olvasás szeretete és a nyitottság köt minket össze. Jó kis esték ezek.

Az egyéni  (könyves csevejen kívüli) kulturális élményeim szokás szerint elég vegyesek. Akik jól ismernek tudják, hogy mindent 'fogyasztó' vagyok. Általában pillanatnyi hangulataim, és éppen jellemző élethelyzetem (fáradtság szintem) határozza meg, hogy mit olvasok, hallgatok, nézek.

Nem az idei év volt a legtöbb olvasásom, ugyan év elején jól indultam, de az ősz és a tél nagyon sok megoldandó feladatot, új élethelyzetet hozott, ami miatt sokszor csak arra maradt erőm, hogy odategyem magam mellé a könyvet este és máris beájultam egy sor olvasás nélkül. Pedig azt biztosan állíthatom, hogy a legjobban akkor alszom ha addig olvasok  amíg álomba nem zuhanok. Akkor leállnak a cikázó gondolatok, nem törnek  felszínre a feszültségek, viszont van jó, pihentető alvás.

Szóval olvastam krimiket, ezek mindig kikapcsolnak- (Fluke, Grisham, Hailey); volt szocialista idők kémsztorija (A turista); letehetetlen túlélő sztori: Hegyek között- ellenben a könyvből készült film igen nagy csalódást okozott.  Nevetgéltem Wodehouse és Hornby könyvein; elvarázsolt kedves ismerősöm könyvhétre megjelenő Balzsam c. kötete (várom a folytatást). Romantikáztam az Álmaim asszonyán és a Piros noteszen.  Néhol elgondolkoztatott, néhol untam és néhol szórakoztatott Nora Ephron rövid eszmefuttatásai.  Megrázott Oriana Fallaci haragja (még nem fejeztem be az összes kötetet a trilógiából). Anne Tyler-t továbbra is imádom (Egy spulni kék cérna-t olvastam idén tőle) és a délen (Amerika) játszódó Sült zöld paradicsom is magával ragadott de ez lesz a témánk februárban, ezért erről most nem mondok többet.

Csalódás is ért persze, ritkán fordul elő, hogy egy könyvet nem fejezek be, idén William Black Al dente-jével így jártam. Lehet, hogy rosszkor kezdtem bele, egyáltalán nem tudtam ráhangolódni. És persze vannak könyvek, amelyeket már olvasok, de biztos, hogy nem fejezek be már ebben az évben, ilyen Einstein életéről szóló igen vaskos ugyanakkor olvasmányos kötet, amelyet szeretek, csak ritkán jutok hozzá, hogy elővegyem. A vége felé járok Elisabeth Gilbert: A lélek botanikája c. érdekes a többi könyvétől egészen különböző regényében, de nagyon apró betűs, nehezen olvasható maga a könyv, nem túl szerencsés kiadás.

Nagyjából ez volt az évem könyves vonalon.

Remélem a jövő évben ismét megtalálnak örökre beivódó könyves élmények és nagyon várok Mindenkit, aki szívesen jön, a Könyves csevej találkozóinkra.

Boldog Új Esztendőt kívánok!

Darab, ami egyszerűségében is nagyszerű- Párterápia (Belvárosi Színház)

Több szempontból is elfogultan mentem tegnap este a Belvárosi színházba a Párterápia c. darabot megnézni. A szerző, Daniel Glattauer művei régóta kedvenceim. Az egyszerű helyzetekből mesterien tudja magával ragadni az olvasót. Gyógyír északi szélre, Hetedik hullám, Örökké Tiéd mind kedvesek nekem. Gyógyír északi szélre c. könyvéből készült darabot már játszotta a Belvárosi Színház, azt is kedveltem.
Most örömmel fedeztem fel, hogy ismét adnak Glattauer darabot- ezt ugyan könyvben még nem olvastam. A Párterápia c. darabbal kapcsolatos másik irányú elfogultságom szakmai volt.

Szóval kíváncsian mentem, és nem csalódtam. Semmi sallang, az egész darab egy terápiás szobában játszódik- és hiteles. Szembesítő, szókimondó és nagyon vicces. Döbbenetes, hogy milyen jót tudunk mulatni valójában önmagunkon- hiszen Glattaur megint hozza a szokásos hétköznapi problémákat, kötődés, elszakadás, a félrecsúszott kommunikáció.

Jók voltak a színészek is, jó szórakozás volt.  Ajánlom, és ha valaki utána úgy érzi önmagára ismert, várom párkapcsolati mediációra:))).

(kép  szinhaz.hu oldalról)

Könyves csevej találkozó

Pénteken ismét találkozónk volt. Még egy ilyen egyszerű könyvről és nagyon amerikai filmről, mint a Kramer kontra Kramer is jót lehetett beszélgetni. Köszönöm a lelkes részvételt. Párkapcsolati válság, kommunikáció teljes hiánya, szülői felelősség...stb. Változatos, de mégis napjainkban sokszor előkerülő problémák. 

Legközelebbi találkozónk december 7.-én, pénteken lesz. Most egy magyar szerző művéről beszélgetünk,  Szabó Magda: Az ajtó c. regénye lesz kiinduló pontunk. Filmnek is a regényből készült filmet ajánlom megnézésre. 

Amikor a szó bennreked- filmes élményeim: Váratlan szépség

Vagyunk páran, akik olyan mély veszteséggel élünk, amely egy életre szólóan változtat meg. Amikor a filmet elkezdtem nézni még nem tudtam, hogy a főhőst milyen tragédia éri. Aztán a szó, mint ahogy benne, bennem is megrekedt. Mert ezt a filmet igazán csak az értheti, aki ezt átélte. Sejtem, hogy másoknak csak egy hollywoodi szokásos könnyfakasztó maszlag. De én, aki bizony ültem a kórházi folyosón összekuporodva döbbenten a valóságtól, hogy nincs tovább és gőzöm sincs hogyan fogjuk ezt túlélni- én értettem miről szól.  A valójában megfogalmazhatatlan legmélyebb fájdalomról, amely dönt mindent, amely visz mindent és amely egy életre utána meghatároz: amikor a gyerekedet veszíted el. És amit nem lehet csak egy jó társsal túlélni.

Pontosítok: erről szeretett volna szólni ez a film. De  közepes szinten maradt  sok fontos dolgot indít el, viszont nincs kidolgozva- mintha túl óvatosak lettek voltak a témával kapcsolatban. Pedig tényleg nem tudsz szinte szólni sem a bénító fájdalomtól, mindenféle idióta túlélési stratégiákat dolgozol ki, a főhős a filmben például leveleket ír számára addig fontosnak vélt fogalmaknak.  Haragszol mindenkire, lényegtelenné válik minden ami addig a napjaidat kitöltötte. És bizony idő kell - hosszú-hosszú évek, hogy tényleg visszatérj a valóságba.

Ezt a film mind valahogy éreztetni próbálja, de nem sikerül mégsem, mert nem mentek bele mélyebben a témába. Sejtem, hogy ez az egész annak, aki még a közelébe sem járt ezeknek az érzéseknek, borzasztóan felszínes. Nekem is a saját élményeim, fájdalmaim jöttek át és nem a színészek játéka.

Ennek ellenére imádnivaló színészek bukkannak fel a filmben, ami javít rajta: az én kedvenceim a filmből : Helen Mirren, Kate Winslet és Edward Norton. Miattuk bármilyen filmet képes vagyok megnézni.

Könyves csevej: Őszi visszatérés és egyben megújulás - Könyves cse...

Könyves csevej: Őszi visszatérés és egyben megújulás - Könyves cse...: Hosszú nyári szünet után folytatódnak október végétől Könyves csevej találkozóink. Folytatódnak de változnak is. A változás jó, amennyiben f...

Őszi visszatérés és egyben megújulás - Könyves csevej találkozóink átalakulnak

Hosszú nyári szünet után folytatódnak október végétől Könyves csevej találkozóink. Folytatódnak de változnak is. A változás jó, amennyiben fejlődéshez vezet és én nagyon szeretném szívemnek oly kedves Könyves csevej találkozóinkat továbbfejleszteni.

Ami marad: A nyitottság, a könyvek és filmek szeretete, a sokszínűség és az olvasás iránti elkötelezettség, hogy a mi kütyüző világunkban ne felejtsük el milyen is egy jó könyvet kézbe venni,  egy történetbe belefeledkezni, egy olvasmányélményt mással megosztani. Hogy megmaradjon továbbra is a rácsodálkozás, hogy ugyanaz a történet mennyire másképp hat a saját történetünk miatt. Mert minden ember egy történet. És minden könyv egy történet. Olvassunk és beszélgessünk róla, így egy kicsit önmagunk történetét is bele csempészve ezekbe a találkozókba.


Ami változik: a helyszín- erről még később adok tájékoztatást de egyelőre annyit, egy kávézóban lesznek találkozóink. Az időpont rugalmasabbá válik, nem lesz fixen a hónap első hetében, inkább másfél, két havonta. Az életemben sok fordulópont jött el, ami komoly szervezést igényel, így nem tudom garantálni a havi találkozókat - egy kicsit kényelmesebben lehet élvezni az olvasást.

És talán a legfontosabb változás: mivel ez egy csoportos esemény, a találkozót tényleg akkor tartom meg, ha legalább 3 ember biztosan, ott lesz gombbal jelzi részvételét. Az összejöveteleinket idáig-  ha jól számolom most már  a 3. évben járunk- rugalmasan kezeltem. 2-8 fő között mindegy volt, beszélgetni akár négyszemközt is jól lehet könyvekről, de most a minimális 3 fő biztos résztvevő nélkül nem foglaltatok helyet. Ami jó lenne, és ami az ideális is, remélem lesz 8-10 stabil tag. Roppant érdekes beszélgetési dinamikát lehet így kialakítani.

Mivel a Könyves Csevej tényleg a résztvevőkről szól, így nem meghívott vendégek mutatják be továbbra sem a könyveket, mi mutatjuk be magunknak, a saját gondolatainkról, érzéseinkről beszélgetünk a könyvek kapcsán. Egyrészről nehezebb is, de sokkal kreatívabb és önmagunk felfedezéséhez is hozzásegít.

A legközelebbi találkozónk október végén lesz, a helyszín és időpont a héten kiderül. Ami viszont biztos, a választott könyv a találkozóra más lesz, mint ami az előzetes tervben szerepelt:

Egy könyvről és a belőle készült filmről beszélgetünk:

Avery Corman: Kramer kontra Kramer c. könyvéről és ugyanezen a címen készült filmről van szó.

Izgalmas téma, remek könyv és fantasztikus színészek. Gyertek és beszélgessünk.

Elolvastam- szubjektív könyvkritika- A piros notesz

Mivel szenvedélyesen naplózom (bullet journal, scrapbook és társai) ez a könyv a borítójával hívta fel a figyelmet magára. Nyári olvasmánynak szántam és jól tettem.

Nem egy bonyolult szerkezetű könyv: a férfi szereplő talál egy női táskát és felkelti az érdeklődését, hogy ki lehet a tulajdonos. Kutatni kezdi. (Hát igen, a rejtélyes női holmik- nekem úgy 10 kg -t nyom egy átlagos napon a táskám, szerintem ezt nem egy könnyen kapnák le a vállamról...).

Habkönnyű, bájos és ennél nem több. Igazán nyárra való, egy hétvége alatt könnyedén elolvasható. Annyira könnyen, hogy szinte már-már az unalom határát is súrolná, de... Éppen amikor már kezded unni magad, a szerző érdekes utalásokat tesz más művekre- olyanokra, amelyeket például én nem is ismertem. (Persze ez az én hiányosságom). Ezzel belopta magát nagyon is a szívembe, különben szépen megírt történet, érződik a szerző intelligenciája, még ha a bájos könyvecske kategórián nem is halad túl. A hangulatára viszont biztos mindig emlékezni fogok, és a szereplők nekem külön szimpatikusak voltak, ugyan személyes okokból is : a férfi egy könyvesboltot vezet - ami mindig nagy álmom volt, és a nőnek ugyanolyan eklektikus a könyves polca mint az enyém. Ráadásul ő is gyűjti a dobókockákat- azt hittem, hogy ezzel a hülyeséggel egyedül vagyok.

,,Csináljon szép dolgokat az életben, legyen boldog, vagy legalábbis próbálja meg, az élet néha csak egy hajszálon múlik."

Mit viszek a csomagban?- avagy a túlsúlyos bőröndök rejtélye

Örök kihívás: nyaralási szezon. Hogyan férjünk be, mi az ami elengedhetetlenül fontos?Férjem szempontjai:  mi maradjon, minek ennyi cucc pár napra, nem igaz, hogy nem lehetne kevesebbet, miért, minek, hogyan? Olvasók vagyunk és olvasni ugyebár öröm. Ráadásul év közben szépen összegyűlik a vágyott irodalom- este 3 mondat után bebólintás, de sokszor csak odáig jutok, hogy leteszem a könyvet magam mellé a kis olvasólámpámmal és mire szokásos esti- végiggondolom és ellazulok szertartásomon már túl vagyok, már késő. Legközelebb már csak  az éjjeli bagoly férjem derekát nyomja meg két óra múlva az érintetlenül ott heverő könyv és zseblámpa.

Időközben a gyerekek is olvasókká cseperedtek- ma délutáni kávé mellett meghallgattam a listájukat- 10-12 könyv fejenként. Mondtam nekik: hát ez túlzás, be kell férni, minek ennyi néhány napra, úgysem lesz rá időtök az úszás, pingpong, röpi, roller...és egyéb rohangálás mellett. Válasz persze kapásból jött: na de anya és Te? Hát mennyi könyvet készítesz ki? És igaz ami igaz, bár most szigorú vagyok (és amit e-book-on viszek, az az én titkom marad:))).

Itt az alábbi lista, mit tervezek- mi az amit szeretnék valahogy becsempészni majd nyaralás idejére titokban az autó rejtett zugába (ha marad miután gyerekeim bepakoltak).

Két szakirodalom, amelyet őszre mindenképpen fel kell dolgoznom (képzésre készülök ismét).

Rudas János: Delfi örökösei és Coleman: Érzelmi intelligencia c. könyve.

És a szórakozás:

 Antoine Laurain: A piros notesz

  Joanne Fluke: Almás levél és gyilkosság (nagy szomorúságomra végére értem a magyarul megjelentetett sütis krimiknek, a többit már csak angolul fogom tudni olvasni);

  Egy új megjelenés, amire kíváncsi vagyok szakmai szempontból, hogy, mennyire átverés v. sem :
 
Raphaelle Giordano:  A második életed akkor kezdődik, amikor megérted, hogy csak egy van

Egy kedves ismerősöm könyve, akivel mindig jókat lehet beszélgetni, és amire nagyon kíváncsi vagyok:

Szegedi - Szabó Béla: Balzsam

És Oriana Fallaci trilógiája. 

Az E-book meg, e-book az nem foglal helyet:))).





Egyelőre ennyi- ha majd elolvastam őket úgyis jön az összegzés.

nyári szünet és őszre olvasmány

Könyves csevej találkozónk ősszel, előreláthatólag szeptember végén, október elején folytatódik. A júniusi találkozónkon szerelemről, családról, döntésekről beszélgettünk.

Legközelebbi könyv a nyárra való tekintettel hosszabb történet: Murakami Haruki: Kafka a tengerparton c. könyvét választottuk. A film amelyet megnézésre ajánlunk  és szívesen beszélgetnénk róla  Elizabeth Gilbert regényéből készült: Ízek, imák, szerelmek. 

Remélem mindkettő jó nyári kikapcsolódást hoz. Ősszel folytatjuk, várjuk azokat a könyvet és beszélgetéseket kedvelő bátor jelentkezőket, akik szívesen csatlakoznak a mi kedves kis társaságunk összejöveteleihez.

Könyvheti felfedezőút avagy idei hörcsögösködéseim

Régebbi olvasóim tudják, hogy a könyvhét számomra egy szórakoztató kutatómunka. Ahogy azt már korábban írtam, sógornőmtől hörcsögösködés kifejezést kaptam erre, pusztán azért, mert ugyan figyelemmel kísérem könyvheti megjelenéseket, de engem ilyenkor leginkább az akciós dobozok kínálata érdekel jobban (gyakorlatilag egész évben folyamatos a könyvbeszerzés nálunk, nem kizárólag erre a pár napra koncentrálódik, így inkább szórakoztató szempontjaim vannak), természetesen a családtagjaimnak azért mindig viszek valami meglepit is.

Az idei könyvheti látogatásom viszont egy boldog eseményt is magában foglalt: egy kedves ismerősöm könyve megjelent a könyvhéten. Természetesen ezt rögtön meg is vettem és a dedikálásán is ott voltam, a nyáron pedig mindenképpen elolvasom. Nagyon örülök mindig, amikor valakinek sikerül megvalósítani terveit.

A könyves molyolgatásaim is sikeresen alakultak, bár amióta  két hetes lumbágóval megküzdöttem télen, a táskám súlya igen hamar befolyásolja terveimet. Az alábbi könyveket az 500, 1000 Ft-os dobozokban fedeztem fel:

Ed McBain: Lángok  - a krimiírót középiskolás koromban kedveltem meg, még a szüleim könyvespolcáról vándorolt át hozzám, de azóta már sok kötettel bővítettem a gyűjteményt. Szeretem a stílusát.

Anais Nin: Vénusz deltája- az írónőtől azóta szeretnék már olvasni valamit, amióta a Henry és June c. filmet láttam. Az írónő, aki nyitottan, mindenre kíváncsian éli meg nőiségét és esik szerelembe Henry Miller íróval. Varázslatos hangulatú, zseniális színészeket felvonultató, fülledt erotikájú film, kíváncsi vagyok a könyvére.

Katri Lipson: A fagylaltos- se az íróról se a könyvről még nem olvastam semmit- finn szerző és ez a könyv megjelenését követően Európai Unió Irodalmi díjat nyert. Majd meglátjuk...

Lisa See: Hóvirág és a titkos legyező-   különleges kultúrák, érdekes hagyományok, női lelkek kapcsolódása- hát ez mindig izgat. Mivel kedvenceim közé tartozó Arthur Golden (Egy gésa emlékiratai) szépeket írt róla, úgy gondoltam nem hagyom ott. Amúgy a kiadó akciós polcán felfedeztem a Kitchen-t is bár csak egy példány volt belőle, amelyet nagyon szerettem az idei könyvklub sorozatunkban.

http://konyvescsevej.blogspot.com/2018/02/konyves-csevej-talalkozo.html


A férjem imádja a történelmi könyveket most éppen Bán Mór: Hunyadi sorozatát olvassa, de sajnos a 4. kötetet nem lehetett könyvesboltban megszerezni- és lám láss csodát- a kiadó pavilonjában még sikerült. Ezzel is boldogabbak vagyunk.

Természetesen gyerekkönyvek nélkül nem érkezhetek haza. A fiamtól listát kaptam, mert ilyenkor mindig vannak akciós dobozban a Mi Micsoda sorozatból, amelyet gyűjt és amelyet én már nem tudok fejben tartani, hogy mi van meg. Szerencsém volt, a listájáról sikerült egyet kimolyoni a kedvezményes dobozból: középkor a téma. A kislányomnak is boldogságot okoztam, ő most sokféle 'csajos' sorozatot is gyűjt- az egyikből sikerült megszereznem azt a példányt, ami már könyvesboltban nem volt elérhető. És kapták közösen Kertész Erzsi vicces könyvét is.

Idén is sikerült mindenkinek boldogságot okoznom könyvheti mániámmal, és ez így tényleg jó érzés. 

Könyv és élet- gondolatok Könyves csevejünk kapcsán.

"A világ valódi megismerésének úgy látszik nincs más módja, mint ha azt, amit látok, annyira be tudom fogadni magamba, hogy a véremmé váljon, itt keringjen ereimben. Akkor végérvényesen az enyém, többé nem fogom elveszíteni." /Bradbury: Fahrenheit 451/

A mi kis könyves csevejünk, abszolút politika mentes társaság, ugyanakkor kikerülhetetlen az, hogy időnként a művek hatással vannak a politikával, hétköznapi benyomásokkal kapcsolatos gondolatainkra. Bradbury írása és az ajánlott film (Orwell: 1984) c. műve elkerülhetetlenül hozott beszélgetésünkbe ilyen gondolatokat. Hiába régebben íródtak, mi,akik még szamizdat kiadásban találkoztunk Orwell-el először - nekem még meg van az Állatfarm ilyen kiadásban Állati Gazdaság címmel - megdöbbenünk azon, hogy mennyire aktuálisak ezek az írások. Jót beszélgettünk erről, hiszen nem nehéz párhuzamot vonni például a fülekbe tett 'tengeri kagylók' és a ma fülhallgatóval közlekedő réveteg tekintetű fiatalok között, vagy a számtalan TV vetélkedő, egyre felszínesebb kiadvány, minél kevesebb gondolkozást igénylő, figyelemelterelő termék kapcsán. Ahogy azt az említett íróktól is olvashatjuk- a gondolat veszélyes.

Mindenesetre mi jól szórakoztunk ismét. A beszélgetéssel, a gondolatokkal, a szabad véleménnyel boldogabbak vagyunk, ahogy a főszereplő is rácsodálkozik arra, hogy találkozik még olyanokkal, (egyetemi professzorok csoportja), akik tudnak beszélgetni- vannak gondolataik, céljaik. Bíznak önmagukban és abban, hogy túlélhető  az ilyen ostoba rendszer is, ha akarjuk.  A tudás tovább él.

Nyári szünet előtti utolsó találkozónkon egy más világ jelenik meg: a választott könyv amelyről júniusban beszélgetünk:

Laura Esquivel: Szeress Mexikóban c. regénye, illetve az ajánlott film: Isabel Allende könyvéből készült Kísértetház.

Tekintettel arra, hogy a könyv nehezen elérhető, ha a beszerzéssel és így az elolvasásával gondok vannak, lehet ennek kapcsán írni nekem privátban az opappszi@gmail.com címre.  Az esemény a
https://www.facebook.com/konyvescsevej
 oldalon lesz megtalálható ha már biztos az időpont. Várhatóan június 2. hetében.

Továbbra is várunk Mindenkit, aki szívesen beszélget könnyed, kötetlen formában könyvekről, filmekről.  A kis társaságunk még nem túl nagy, de szeretnénk ha bátran csatlakoznának hozzánk azok az érdeklődők, akik szeretnek olvasni. Itt nincs semmi kötöttség, nem kell semmilyen szakirányú végzettség, egyszerűen imádunk olvasni. Már két éve találkozunk havonta, sok szép mű és beszélgetés van a hátunk mögött. Természetesen vannak eltérő gondolatok, vélemények, érzések - de pont ez az izgalmas. És, hogy mi alapján választunk művet: mindig valamelyik tagunk ajánlja- így sokféle ízlésvilág, érdeklődési kör, hangulat érvényesül.  Ősztől kisebb változás várható, nem havonta hanem kéthavonta fogunk találkozni. Ez állandó résztvevőink kérése, mivel mindenki dolgozik, tanul, családja van, és egy kicsit rövid a rendelkezésre álló idő.
 Én is, (ha minden a tervek szerint alakul) még egy egyetemi tréneri szakképzésre megyek, így a művelődésszervező oldalam egy évre egy kicsit háttérbe szorul.

De addig is várunk Mindenkit, aki csatlakozna hozzánk júniusban. Részvételi díj változatlan: 300 Ft.

A könyv a fő témánk, a film mindig csak ajánlás. Nálunk nincs szigorúság, ha nem sikerül a könyvet befejezni az sem gond, általában szerteágazó annyira a témánk, hogy biztos lesz felbukkanó gondolata mindenkinek, aki ott van.

Szóval olvass és gyere beszélgessünk egy jót.

Egymásra hatások 4. - Hegyek között

Ebben az esős, szürke 4 napos pihenőben bevackoltam magam itthonra- pontosabban havas hegyek között éltem most két napig: Charles Martin - Hegyek között című könyvével egy kicsit elbarangoltam messzi tájakra. Egyszerűen telibe találta mostani hangulatomat, nem tudtam letenni. Ma reggelre szerencsére elolvastam (családom is visszatértemet üdvözli- bár jól viselték jelképes elutazásomat). Vannak időnként ilyen hangulataim, amikor rákattanok valamilyen 'túlélő' könyvre. Szerettem a szereplőket, a lehetetlen helyzetet, a belső vívódásaikat, és a finom egymásra hangolódásukat.

Elhatároztam, hogy ezzel a lendülettel megnézem a könyv kapcsán készült filmet is- szerencse, hogy a könyvet olvastam először, a film után már nem vettem volna kézbe a könyvet, tévesen azt a következtetést vontam volna le, hogy nincs miért elolvasni.  Hiába Kate Winslet- a filmből pont a könyv lényegét hagyták ki. Elhiszem, hogy ha valaki csak a filmet látja jól szórakozhat, bár szerintem kidolgozatlan volt egy csomó dolog benne, de a könyv után,  a helyszínt leszámítva, mintha egészen más történetet néznék. Sem a karakterek, sem a szituációk nem lettek úgy kidolgozva, mint ahogy a könyv alapján várhatná az ember. Alapvetően fontos gondolatok, lelki rezdülések és kapcsolódások maradtak el a filmből. Valószínűleg tudatos döntés lehetett (gondolom, hogy eladhatóvá egyszerűsítsék le a történetet), mert még a legtöbb név sem ugyanaz volt. Ilyenkor annyira szívesen beszélgetnék forgatókönyv készítőivel,  rendezőkkel....stb, hogy milyen koncepció, elképzelés alapján vették el, hagyták ki a könyv lényegét. Mert ez a könyv nem csak a hegyek közötti fizikai túlélésről szól, hanem hosszú belső utat is megjárnak benne a szereplők. Nem véletlen, hogy amikor az ember távol van, egy egészen más élethelyzetben a megszokottól, akkor szokott kívülről ránézni az életére.

Én imádok regényekből készült filmeket nézni, de most nagyon sajnáltam, hogy ez a film ilyen gyorsan visszarántott a havas hegycsúcsok kihívásaiból a hétköznapi valóságba.

"Talán egykor mindegyikünk egész volt. Tiszta kép. Egyetlen darab. Aztán történt valami, ami megrepesztett és szilánkokra tört minket. Összefüggéstelenül, szétszaggatva, szilánkokban hagyott. Néhányunk száz darabban fekszik. Mások tízezerben. Egyeseket éles kontrasztok szegélyeznek. Másokat a szürke árnyalatai. Van, aki úgy találja, néhány darabja hiányzik. Van, aki úgy érzi, neki túl sok van. Mindenesetre mind csak a fejünket csóváljuk. Nem lehet összerakni.
  Aztán jön valaki, aki megjavít egy sérült szélet, vagy visszahoz egy elveszett darabot. A folyamat hosszadalmas, fájdalmas, és nem lehet lerövidíteni. Bármi is ígéri, hogy van rövidebb út: nincs.
 De valahogy, miközben távolodunk a baleset helyszínétől - el a roncstól- teljes részletek kezdenek megformálódni, homályos kép körvonalazódik, amelyet a szemünk sarkából veszünk észre. Egy pillanatig abbahagyjuk a fejcsóválást. Elgondolkodunk. Talán...csak talán.
  Kockázatos mindkettőnknek. Olyan képben kell reménykedned, amelyet még nem látsz, nekem pedig bíznom kell abban, hogy velem vagy. Ez a darabok összeillesztése. ,,


A könyvet jó szívvel ajánlom egy elvonulós, kikapcsolódós olvasmánynak.

Könyves csevej találkozó

Februári találkozónkon japán hangulatban telt. Két csodálatos alkotásról beszélgettünk. Mélyen megindító volt mindkettő http://konyvescsevej.blogspot.hu/2018/01/japan-est-konyves-csevej-talalkozon.html. Ezen az alkalmon kivételesen mindenki azonos véleményen volt a novellákkal kapcsolatban: Banana Yoshimoto írásai olyan finom, könnyű mégis mélyen megérintő írások, hogy az ember nehezen kerül ki a gyönyörű képekben megfogalmazott érzések hatása alól. Régen ríkatott meg könyv, neki szinte sikerült. Örülök, hogy megismerkedtem e kötetével. És teljesen belesimult ebbe a hangulatba a választott filmünk is: Egy gésa emlékiratai. Ezt a filmet szeretem annyira, mint a könyvet amely alapján készült.  (pedig ez nálam ritkaság).

Ahogy az ilyenkor már megszokottan előfordul a művek kapcsán sok érdekes egyéb témát is érintettünk. Utazásokról, vágyakról de még a rendrakásról is szó esett. Nagyon jó kilépni a hétköznapi megszokott ritmusból, mintha egy kis külön szigetre érkeznénk ezeken az estéken. Teljesen kikapcsolunk. Én napokra feltöltekezem érzésekkel, gondolatokkal további inspirációkkal ilyenkor.


Márciusban némi változás lesz: nem csütörtökön, hanem kedden fogunk találkozni! A helyszín ugyanott lesz.  Facebook oldalunkon ezt az eseménynél látni lehet. https://www.facebook.com/konyvescsevej

A következő csevejünk: Március 6.-án KEDDEN lesz.

A könyv amiről beszélgetünk: Alessandro Baricco: Mr. Gwyn c. könyve.

és a film amelyet megnézésre ajánlunk:

Ian McEwan regényéből készült Vágy és vezeklés. 

Japán est a Könyves csevej találkozón

Januári könyves  csevej találkozónkon Örkény: Macskajáték c. műve és a Szív hídjai kapcsán beszélgettünk az idősebbek szerelméről, erről szóló irodalomról és a fenti művek kapcsán érzéseinkről, benyomásainkról. Mindkét mű szembesíti az embert azzal, hogy a test öregedése, egyáltalán nem jár a lélek elfáradásával.


Februárban (8.-án) lesz a következő alkalmunk- Japán estet tartunk!  Részletekről itt: https://www.facebook.com/konyvescsevej

A könyv, amelyet olvasásra választottunk: Banana Yoshimoto: Kitchen című  japán novellái.  3 novellát tartalmaz a kötet, ebből a Konyha és a Telihold (Konyha 2) c. novella lesz elsősorban a témánk.




És a film, amelyről beszélgetünk ( a könyv is nagyon érdekes):

Egy gésa emlékiratai

Könyves csevej érzés

Egyik állandó csevej tagunktól, Évitől kaptam az alábbi összefoglalást. Köszönöm!:

Történetek. Életek.

Élettörténetek.

Kitalált történetek, amelyek elképzelhetők, valós történetek, melyek hihetetlenek.

Elérhetetlennek tűnő tájakon játszódó hétköznapi történetek, és ismerős környezetben játszódó

csodálatos kalandok.

Várakozás és megérkezés történetek, pokoli és mennyei történetek, isteni és emberi történetek.

Emberöltőkön átívelő vagy csak néhány nap alatt lejátszódó történetek, amelyek a múltban, a jelenben vagy a jövőben zajlanak.

Időtlen és kortalan mesék, amelyek könyvekbe zárva, és a polcon rád várva akkor válnak valóra, amikor elolvasod és átéled őket.

16 találkozó, 18 könyv, és számtalan alkalom arra, hogy hosszú pillanatokra elbújj, kikapcsolódj saját valóságodból, és utána feltöltekezve visszatérj, ahányszor kinyitod őket.