Könyvcsomagolási merengések: Konrad Lorenz

Költözés előtti könyves pakolásban vagyok. Persze várható volt, hogy sokkal lassabban haladok a tervezettnél. Óhatatlanul elmerengek kedvenceimmel a kezemben, belelapozok régi olvasmányélményeimben, és újra meggyőződőm róla, hogy még mennyi fontos és kevésbé fontos viszont szórakoztató darab várja azt, hogy életem részévé váljon. 

Ma Konrad Lorenz: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne c. könyve tartott fel hosszabban. Még húszas éveim elején olvastam, a szerző 1973-ban! írta. 

Egy pár gondolatát szeretném itt idézni (részleteket, mert hosszú lenne teljesen szó szerint), a folyamatokról, amelyek a tudós szerint az emberiséget, mint fajt a bukással fenyegetik:

,,1. A föld túlnépesedik, s ez a szociális kapcsolatok túlkínálatával mindannyiunkat arra kényszerít, hogy ellenük alapvetően 'embertelen' módon védekezzünk, továbbá a túl sok egyed szűk térben való összezsúfolása közvetlen agressziót vált ki.

2. A természetes életteret pusztítjuk, mely által nemcsak azt a külső környezetet romboljuk le, amelyben élünk, hanem az ember önmagát is megfosztja a felette álló teremtés szépségének és nagyságának a tiszteletétől.

3.Az emberiség versenyt fut önmagával. A technológia fejlesztése egyre inkább saját pusztulásunk árnyképét vetíti előre, és az embert minden értékkel szemben vakká téve, megfoszt bennünket az őszinte emberi elmélkedési tevékenységhez szükséges időtől.

4. Minden mély érzelem és indulat eltűnik az elpuhulás, a technológia és farmakológia előrehaladása következtében. Ez növekvő intoleranciát okoz bármely, a legcsekélyebb kellemetlenséget okozó dologgal szemben is. Így eltűnik az embernek az a képessége, hogy átélje azokat az örömöket, melyek csak keserves erőfeszítéssel, akadályokat leküzdve érhetők el.  A fájdalom és öröm kontrasztjának természet adta hullámzása a hallatlan unalom észrevétlen rezgésévé csillapodik.

5. Genetikailag széthull az emberiség... Nincs olyan tényező, mely szelekciós nyomást gyakorolna a szociális viselkedésnormák fejlesztésére és fenntartására, jóllehet erre a társadalom fejlődésével egyre inkább szükség lenne.

6. A tradíciókat leromboljuk. Elértünk egy olyan kritikus pontot, amikor a fiatalabb generációnak nemcsak azonosulnia nem sikerül többé az idősebbel, de azt kulturális értelemben sem képes megérteni. ...Ezen identifikációs zavar oka elsősorban a szülők és a gyermekek közötti kapcsolat hiányos volta...

7.  Az emberiség egyre erősebben dogmásítható.  Az azonos kulturális csoportban található emberek számának növekedése a közvéleményt befolyásoló technikai eszközök tökéletesedésével párhuzamosan a nézetek olyan uniformizálódásához vezet, amilyenre az emberiség történetében még nem volt példa... Egyes helyeken ma már patológikus esetnek tekintik azt, amikor valaki tudatosan kivonja magát a tömegkommunikációs eszközök, például a televízió hatása alól. Az egyéniségvesztő hatások mindazok számára kapóra jönnek, akik nagy embertömegeket akarnak manipulálni...

8. Az atomfegyverkezés olyan veszélyekkel fenyegeti az emberiséget, melyeket könnyebb elkerülni, mint az előbb felsorolt hét folyamatból fakadókat. "