Powered By Blogger

2020. augusztus 6., csütörtök

Elolvastam- szubjektív könyvkritika- Elrabolt életek

Általában egyszerre több könyvet is olvasok. Lisa Wingate: Elrabolt életek című könyve 'kiütötte' az összes többit. Magával sodort, elképesztő feszültséget okozott, felbosszantott, lenyűgözött, megríkatott... Nem tudtam kilépni a hatása alól,  amíg végig nem olvastam. 



Egy család- 5 testvér története- akiket egy tragédia folytán elragadnak megszokott környezetükből és egy gyermekotthonban találják magukat. Hogyan tűnhetnek el gyerekek nyomtalanul egy otthonból? Hogyan mondhatnak le tudtukon kívül szülők saját gyermekeikről? Hogyan adhatnak pénzért örökbe úgy gyerekeket, hogy eltitkolják, valójában élnek a szüleik és hazavárják őket? Hogyan hunyhatnak szemet azok, akik tulajdonképpen pontosan tudják, hogy valami nincs rendben? Mindig vannak akiknek érdeke fűződik hozzá, hogy ne derüljön ki mi is zajlik valójában a felszín mögött...

A történet több szálon fut- az 5 testvér a történet egyik vonulata és van egy másik is- természetesen majd összefutnak a különböző utak. Hogy hogyan és kikkel - ajánlom mindenkinek elolvasásra ezt a könyvet, hogy megtudja. 

,,Soha senki nem érkezik ok nélkül az ember életébe."

A döbbenetes az, hogy megtörtént esetek alapján írta meg az írónő a történetet. A Tennesee-i Gyermekotthonok Egyesülete létezett. Vezetője Georgia Tann évtizedeken keresztül folytathatta különösebb ellenőrzés nélkül tevékenységét. Megrendítő történet. 


Georgia Tann (foto: commercialappeal.com)


,, Ha egy nő úgy dönt, igenis képes táncolni az új dallamra. A saját dallamára. De csak akkor fogja meghallani ezt a dallamot, ha nem beszél folyton. Mármint...önmagához. Mert az ember folyton igyekszik meggyőzni magát valamiről. "




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése