Sokszor fordul elő, hogy film, könyv, zene valamilyen formában összekapcsolódik, és együtt és külön is hatással van rám. Ezért van az, hogy kedvenc filmjeimnek gyűjtöm a zenéjét, kedvenc könyveimet szeretem megnézni filmen vagy színházban (bár ez sokszor csalódás a könyvhöz képest - a saját belső forgatókönyvem természetesen közelebb áll hozzám, mint egy idegen elképzelése).
Gimisként imádtam Woody Allen filmeket, többször láttam és a legnagyobb kedvencem a Hanna és nővérei. Ebben a filmben jó zenék, kiváló színészek, és legfőképpen Woody Allen filmjeire jellemző érdekes emberi kapcsolatok kavarognak. Itt hangzik el egy gyönyörű versrészlet is. Utána évekig kerestem a költőtől kötetet mindhiába. Aztán egyszer egy gyűjteményes kötetben (A világirodalom legszebb versei I-II) végre rátaláltam. Nem ugyanaz a vers, mint ami a filmben van, de ez is a kedvenc verseim közé tartozik:
e.e. cummings: magammal hordom a szíved
magammal hordom a szíved/a szívemben él
a szíved/ el sose hagy már/bárhova kell
mennem jössz velem angyalom, bármi is ér
általad ér te drága/
nem érdekel
a sors/ hisz te vagy a sorsom édesem/jobb világ
se kell/hiszen nincs világ tenálad szebb és igazabb/
s bármit mondott is volna eddig a holdvilág
s bármit dalolna a napsugár az is te vagy
ez az a mélységes titok mit senki sem ért
/ez a gyökér gyökere a bimbó bimbaja
s az élet fája egének ege; mit a szív remélt
s az elme rejtett túlnövi azt ez a fa/
s ez a nagy csoda mely csillagot csillagtól elkülönít
magammal hordom a szíved/ a szíved hordja e szív/


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése