Elolvastuk- imádtuk: Hangyabefőtt

Be kell vallanom őszintén többszörösen elfogult vagyok. Elfogult vagyok mert a szerző, Szegedi-Szabó Béla,  akinek a könyvéről írok: kedves ismerősöm. Lehet, hogy nem fog örülni, hogy egy kicsit személyesen indítom ezt a bejegyzést, de a Hangyabefőtt is gyönyörűen tükrözi azt a belső érzékenységet,  a természet, a szépség, hit, önmegvalósítás és egyéni szabadság iránt érzett ragaszkodást,  amely rá is annyira jellemző.

Elfogult vagyok azért is mert szeretem a hangyászokat a maguk bumfordi megjelenésével.

Elfogult lettem a könyv iránt is, mert az egész család pillanatok alatt a szívébe fogadta,  a Hangyabefőtt ugyanis igazi családi könyv. Felnőtt és gyerek egyaránt élvezi. Már a könyv megjelenése is szép.  Igazán igényes kiadás. A gyerekeim két óra alatt elolvasták.

Szeretnék én is olyan szigeten élni, mint Porhó, ahol békés nyugalom vesz körül, miközben este a hullámok énekét hallgatom. Szeretnék kivirágzó fa biciklin körbetekerni, miközben mosolygós, barátságos emberek integetnek. Szeretnék örökké olyan szeretetben élni, mint Loyola, a hangyász, aki annak ellenére, hogy  kalózok elől menekül, fogságba esik,  és még sok-sok viszontagság éri mégsem felejti el odaadni a szeretett lénynek a személyes ajándékát.  Szeretnék olyan barátokat magam mellett tudni, mint Kortó a porhói pap vagy Priglic mester,  akik  akár kalózokkal, viharokkal, tolvajokkal is szembeszállnak ha kell, csak hogy megmentsenek.


Ajánlom mindenkinek. Szép olvasmány.